A wicca vallás
A wicca, korunk egyik legelterjedtebb természet közeli vallása, és egyben az egyik legújabb is (1950-es évek óta van jelen), amit a régi korok vallásainak mintájára hoztak létre. Ezért nevezhetjük ezt, egy újpogány vallásnak. Más a vallás neve is sokat elárul arról, hogy miféle, mivel foglalkozik aki wiccának vallja magát, hiszen az angol "witch" azaz boszorkány szóból ered.
Ennek a vallásnak is fontos része a mágia, és a spirituális fejlődés, illetve alapegysége a koven, bár ez nem minden ágazatára igaz, ugyanis rengeteg féle formája, és alfaja van. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ha egyedül tanulnak és fejlődnek, már akkor is wiccának számítanak, de vannak, akik szerint csak az a teljes jogú wicca, akit beavattak, és sok helyen csak akkor kezdheti el az érdeklődő személy a tényleges fejlődését, és csak akkor jut az információk birtokába, ha be lett avatva. Az eredeti wicca vallásban is így volt, addig, amíg valaki nem lett wiccává avatva, éppen csak kis információ és tudás töredékeket kapott, az teljes csupán akkor került a birtokába, ha már átesett az avatáson.
Ugyan rengeteg ágazata van, abban mindegyik megegyezik, hogy két fő istenséget imádnak, és fogadnak el, az Úrnőt, és az Urat. Van olyan irányzat, ahogy elsősorban az Istennőt tisztelik, de ugyan úgy elfogadják ott is az Urat, csak inkább az Úrnőhöz imádkoznak (ezek általában a feministább ágazatok).
A leghíresebb wicca jelképek közé tartozik a Hármas Istennő jelképe:
ami feltehetőleg egy ógörög szimbólumból eredeztethető, és a Hold három fázisát jelképezi, ahogyan a Hold az Istennőt, és a Nap az Urat. Ugyanakkor az Úrnő másik három aspektusa szokott lenni az ifjú lány, az anyuka, és az idős, bölcs asszony.
Egy másik, még elterjedtebb wicca szimbólum a pentagramma körbe írva, amely a vallási szempontból talán az egyik legfontosabb dolgot szimbolizálja, az öt elemet, amely nem más, mint a tűz, a víz, a föld, a levegő, illetve a lélek, vagy akasha (mások ezt az elemet inkább energiának tartják)
A wiccáknak sokféle törvényük van, gyakorlatilag ahány ága, annyi féle, de egyben megegyeznek, az úgynevezett Intelemben, (ami ha úgy vesszük nem is igazán törvény) amely kimondja, hogy akármit tehetsz, amíg azzal nem ártsz másnak. Ez az az erkölcsi norma, amihez mindenkinek aki wicca, vagy az szeretne lenni, tartania kell magát.
A wicca vallású emberek általában úgynevezett covenekben tanulnak, és végeznek szertartásokat minden teliholdkor, amik az ezbatok, illetve évente nyolc szabatot is tartanak.
Az ilyen ezbatok alkalmával a koven tagjai (akik mind beavatottak, mert csak az lehet tagja a kovennek aki be lett már avatva) megrajzolják a mágikus kört egy nyugodt helyen amiben mindannyian elhelyezkednek. Középen általában egy oltár szokott lenni, amin a szertartás kellékei vannak, illetve szoktak még ilyenkor étel és italáldozatot bemutatni. A bűvös kör közepén van még a szertartást levezénylő főpap és főpapnő, akik sokszor házaspár. Ezután meghívják az égtájak szellemeit, és az Istenpárt, akiknek az áldozat lett kikészítve. Sokszor szoktak ilyen alkalmakkor varázslatokat is végrehajtani. Amint vége a szertartásnak köszönetet mondanak az Istenpárnak, és az égtájak szellemeinek, majd felszámolják, a bűvös kört.
Összességében tehát, a wicca, egy újkeletű, és nagyon szerteágazó újpogány vallás, ami harmóniában van a természettel, és tiszteli azt, a művelői pedig folyamatosan tanulnak, és fejlődnek spirituálisan, és elsajátítják a mágia rejtelmeit is.
Caroline E.N.